Igazgató
(1932 - 1986)
Dr. Gallai Istvánné zongoratanár emlékezése
MERÉNYI GYÖRGY EMLÉKÉRE
(1932-1986)
"Zene nélkül az ember nem teljes egész, csupán töredék" - vallotta Kodály Zoltán. Máskor pedig így írt: "Nem lehet egészen boldog ember, akinek nem öröm a zene. Erre az örömre azonban tanítani kell az emberiséget, mert magától nem jut el odáig."
Kodály eszméit tette magáévá Merényi György, Kaposvár szülötte, aki az idén (2002-ben) lenne 70 éves.
1955-ben, friss diplomával került a kaposvári Liszt Ferenc Zeneiskolába szolfézstanárként, jómagam - mint fiatal, zenei pályára került növendék - részese lehettem következetes, szigorú, ugyanakkor vidám, élményteli óráinak.
1959-től a Kaposvári Tanítóképző Intézetben hat éven át oktatta a leendő tanítókat, s próbálta őket ráébreszteni arra a hivatástudatra, ami nélkül a pedagógiai munka nem képzelhető el. Igyekezett felkelteni bennük a zene iránt érezhető szeretetet, s megmutatni nekik a muzsika személyiségformáló, örömszerző, morális erejét.
Merényi György 1965-ben került a Liszt Ferenc Zeneiskola élére. Igazgatóként célul tűzte ki a zeneiskola oktató-nevelő munkájának fejlesztését, és a város zenei életében való aktív, irányító tevékenységet. Szellemisége kreativitást sugárzott. Elvárta, hogy az iskola tanárai önképzéssel és országos szakmai tanfolyamokon folyamatosan fejlesszék tudásukat. Ehhez minden lehetséges segítséget megadott. Támogatta a saját kezdeményezéseket, az egyéni módszertani kísérleteket. A tanszaki rendszer megszervezésével egyre nagyobb önállóságot adott az egyes tanszakoknak. Szorgalmazta, hogy a megye városaiban önálló vagy kihelyezett zeneiskola jöjjön létre. Így hamarosan Kaposvár mellett zeneiskolai oktatás indulhatott meg Barcson, Nagyatádon, Fonyódon, Siófokon, Marcaliban és Csurgón.
Merényi György sokoldalú tevékenységével hozzájárult Kaposvár pezsgő zenei életének formálásához. Karnagya volt a Munkás Kórusnak, majd az újjászervezett Pedagógus Kórusnak. Karmesterként a szimfonikus zenekar élén sok szép estével ajándékozta meg Kaposvár zeneszerető közönségét. Az Országos Filharmónia által rendezett hangversenybérletek keretében igyekezett egyre nevesebb hazai és külföldi művészek közreműködésével emelni a színvonalat. Ezeken a hangversenyeken pódiumra léphettek a város zenészei: zenekarok, kórusok, hangszeres tanárok. A zeneiskola pedagógusainak az ún. "fehér bérlet" keretében is lehetőséget adott az aktív muzsikálásra, ezzel is segítve hangszeres fejlődésüket. Ezáltal is igyekezett a tanulókban felébreszteni a zenehallgatás iránti vágyat, s felnevelni egy igényes hangverseny-látogató közönséget. 1970-ben elindult az ország zeneiskoláinak tanárait megmozgató esemény, a Zenetanárok Országos Kamarazenekari Találkozója. Ezt az eseményt 2001 októberében immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg.
Merényi György tervei között szerepelt egy zenei szakközépiskola megszervezése Kaposváron, valamint a Liszt Ferenc Zeneiskola épületének jelentős arányú bővítése és rekonstrukciója. Az orgonaoktatás bevezetésével növelni kívánta a tanszakok sokszínűségét, s ehhez megfelelő orgonát tervezett beépíteni a hangversenyterembe. Ezek a tervek - az iskola felújítását kivéve - részben pénzhiány, részben az igazgató fogyatkozó ereje miatt meghiúsultak. Kiváló szolfézstanár felesége, M. Pap Éva, aki magánéletében és szakmai munkájában is igazi társa volt, korai halálával pótolhatatlan űrt hagyott maga után. A férjet, az apát, a zeneiskola-igazgatót lélekben is megtörte a gyász. Betegsége egyre jobban elhatalmasodott, mígnem fiatalon, 54 éves korában megszűnt dobogni szíve.
Az általa vezényelt Mozart Requiem felvételének hangjai mellett kísértük földi nyughelyére. Hisszük, hogy rövid élete nem töredék, hanem teljes egész volt, mert zenével, zenében élhetett, s az örök hazában gyönyörű énekhangjával dicsérheti a Teremtőt.
Köszönjük, amit értünk, volt növendékeidért, munkatársaidért, a városért tettél.
Et lux perpetua luceat ei!